Hal az akváriumban
- Hogyan jutottál arra az elhatározásra, hogy ebbe belekevered a tudományt?
- Amikor elkezdtem az ezotériával foglalkozni, azonnal felmerült isten kérdése. Meg se vagyok keresztelve és gyerekkoromtól kezdve elkerültem a papokat. Könnyű ráilleszteni erre azt, hogy ateista lennék, ám az ateista tagadja isten létezését. Én viszont azt mondtam, hogy nincs bizonyíték isten létezésére, ám arra sincs, hogy nem létezik. Ez pedig tudományos szemlélet.
- Akkor most ki a jó és ki a rossz?
- Valójában a kettő gyökere egy. Ám ebbe felkészületlenül akár bele is lehetne zizzenni, így marad az, hogy a játékban az az ellenség, akit annak látsz és az a barát, akit annak látsz. Adminban pedig senki sem barát és senki sem ellenség.
- Adminban érzéketlenné válsz?
- Inkább semlegessé.
- Ha a te tudatszinted ilyen, simán mondhatnád magadról, hogy te vagy isten, nem?
- Amit bizonyítanom kellene, de ha megtenném, csak Sátánig jutnék.
- Miért?
- Nem vagyok vallásos, sőt meg se vagyok keresztelve. Ez biztosan kimeríti a Sátán fogalmát. De van itt egy komoly logikai probléma. Ha én isten lennék és megjelennék a Földön, azt csak egy ateistában tehetném, ha nem akarok leborulni saját magam, illetve a szolgáim előtt.
- Hogyan valósul meg ez a tudatrendezés?
- Az emberi agy racionális agyféltekéjén, aminek eredményét áttükrözöm a másikra.
- Térjünk vissza oda, hogy kétségbe vonod a szellemi világ hatalmát a fizikai fölött.
- Nem vonom kétségbe, ám nem fogadom el azt az erősen leegyszerűsített álláspontot, ami erről a témáról kialakult. Nem is vonhatom kétségbe, ha ez tényként bizonyított, igaz nem a hivatalos tudomány részéről.
- Mik ezek a tények?
- Ha valaki tapasztalt olyat, hogy a szándéka megvalósult.
- Mi van akkor, ha megdolgozott érte?
- Én most arról beszélek, amikor nem tett semmit ezért, csak az események alakultak a szándéka szerint.