Felfelé könyörgés

 

- Akkor te elutasítod a szellemi világ felsőbbségét a fizikai felett?

- Nem utasítom el, csak találtam ebben egy kritikus hibát. Ha az informatikában dolgozók találnak a rendszerben kritikus hibát, akkor azt kijavítják. Így teszek én is.

- Milyen jogon?

- Kezdjük ott, hogy a mi világunkban hivatalosan ilyesmi nem létezik. Aki erről beszél, az bolond. Függetlenül attól, hogy a fél bolygó vallásos életet él, de ők nem bolondok, mert beleszülettek a vallásokba és itt bolond csak az lehet, aki a vallásokon kívül beszél erről. Én úgy gondolom, hogy tisztába kellene tenni ezt az egészet, de a megoldásomban gondolok mindenkire, tehát azokra is, akik továbbra is a térdepelős, leborulós úton képzelik el a spiritualitást. Hogy milyen jogon? Mivel hivatalosan ez nem létezik, a hivatalos csatornák számára nincs mit mondanom, mert nincs mit kérdezniük. A spirituális világban azonban...

- Mit nevezel spirituális világnak?

- Jó a kérdés, érdemes tisztázni minden fogalmat, hogy ugyanazt értsük alatta. A spirituális világokat én álomvilágoknak nevezem, amik létezése a valóságban annak ellenére nem bizonyított, hogy mindenki alszik és közben álmodik. Maga az álom kérdése is kifejtésre szorul, mert az értelmezések sem egyértelműek. A tudomány azt mondja, hogy az álom egy olyan fantázia, amit az agy generál alvás közben, a közmegegyezés pedig 'csak' álomnak nevezi azt az álmodozást, amit fantáziálásnak is nevezhetünk. Ha valaki sikert ér el az életben, arra pedig azt mondják, hogy megvalósította álmait. El is érkeztünk a varázslás határára, ami hivatalosan szintén nem létezik. Erről az egészről amúgy az a véleményem, hogy a legtöbb ember fél szembenézni az elméjével és ez a félelem akadályozza ennek a területnek a kutatását, illetve a vallások tündöklését. Amire más racionális magyarázat nincs, mert ha egy vallásos tudós elmegy a templomba és hallgatja a papot, aki egy gramm bizonyítékot nem mutat fel, mégis vallásos marad, akkor érdemes olyan választ keresni, ami megmagyarázza ezt. Mivel a gyávaság ciki, kevés ember fogja elismerni, hogy fél a spirituális világtól, illetve attól, hogy bolondnak fogják őt tartani. Személyes tapasztalatom az, hogy ha valaki ebbe belekezd, azt csakis félelem nélkül érdemes csinálni, ugyanis ezek az imént említett félelmek akár jogosak is lehetnek, sőt, ellenem is indítottak olyan akciókat, amiket úgy neveztem el, hogy 'énösszezavaró' és 'megőrjítő' varázslatok.

- Kik?

- Hivatalosan nagyon rendes emberek, akik sokszor az áldozat szerepében tetszelegnek.

- Hogy védted ki őket?

- Felfedező alkat vagyok és ezekre nem úgy tekintettem, mint egy préda, hanem igyekeztem megfigyelni és feltérképezni őket. Nagyon sok múlik azon, mit hiszel és mennyire vagy biztos önmagadban.

- Mit éreztél közben?

- Azt sem árt tudni, hogy minden ilyen egyben esély is arra, hogy minél többet tudjak meg és lehetőség is egyben. Amikor a tudatommal bejártam a különféle tartományokat, lehet sosem jutok el az igazi angyalok világának határára, ha nem jutok el az őrület határára. Ugyanis az a világ ezen túl van. Nagyon nehéz volt kijelölni a határokat, mert bár a ráció nem mondott csődöt, de nem nagyon tapadt ahhoz a világhoz. Mivel biztos voltam abban, hogy képes vagyok visszahozni onnan a tudatom, nem a félelmek határozták meg a jelenlétemet.

- Folytatod azt, hogy milyen jogon csinálsz te ilyeneket? A hivatalos részen túl vagyunk és belekezdtél a spirituális világ szemszögéből való...

- Ja igen. Az első problémakör az volt, hogy alig találtam olyat, hogy két ilyen tartomány ugyanazt értse isten alatt. Eleve az, hogy valaki ilyen szintekre jutott az erre kiépített intézményrendszereken kívül, már precedens nélküli volt és hogy nem nyírtak ki, annak a tudományos szemlélet volt a magyarázata. Mégpedig az, hogy nem zártam ki isten létezését az erről szóló bizonyítékok hiányában. Az volt erre a meghatározó vélemény, hogy ez tulajdonképp istenkeresés és elkezdett mindenkit érdekelni az, hogy mire jutok vele. A fő probléma mind a mai napig az, hogy mindenki kollektív tudatban van kollektív tudati hálózatban, én pedig egyéni tudatban emelkedtem.

- Mi ez az emelkedés a te magyarázatodban?

- Amikor a halászok kivetik a hálójukat, amiben fennakad egy csomó hal, azok a többi hal nézőpontjából felemelkednek. Valójában táplálékul szolgálnak az embereknek, akik fizikai értelemben felsőbbrendű faj, mint a halaké. Ha elfogadom azt a tapasztalati megfigyelést, hogy a világ = tükör, akkor az ezen gondolkodáshoz most adtam mindenkinek egy kis szikrát.

- Azt állítod, hogy mi is kaja lennénk másoknak? Kiknek? Az angyaloknak?

- Vajon egy háziállat minek tekinti az embert?

- Hogy kapcsolódik ez ahhoz, hogy léteznek csillagcsaládok, amik nem csak az emberek között léteznek, hanem vertikálisan és horizontálisan is a dimenziók között?

- Ha így nézzük, akkor az állatok is így kapcsolódnak az emberhez. Szerintem ez egy gigantikus hálózat, amiben a hologram sajátosságai miatt kialakult egy rendszer és ami itt az én személyes megfigyelésem, hogy érdemes erre a rendszerre úgy tekinteni, mint a Teremtés 1.0-ra, ami igényli, mégpedig erősen igényli a 2.0-s verziót. Ehhez egy olyan értelem szükséges, ami képes a további rendezésre, amit bátran nevezhetünk tudatrendezésnek is. Az 1.0-ra kialakult - főképp vallási - intézményrendszerek sokszor alkalmaznak olyan dogmákat, amik bebetonozzák az 1.0 hibáit, ami érthető akkor, ha azt feltételezzük, hogy nem születik olyan ember, aki képes megszerezni a tudatrendezéshez, vagy fejlesztéshez szükséges kompetenciát. Ám ha születik, a jogot erre tulajdonképp azzal szerzi meg, hogy sikerül átjutnia ezeken a blokkokon.

- Te átjutottál?

- Elég viszontagságos úton. Már olyasmival is fenyegettek, hogy kitörölnek az univerzum folyamából, ami nem sikerült, aztán hogy teljesen izolálnak, azaz elzárnak a világtól. Ám én ismerem a hologram jellemzőit és ebben megláttam annak lehetőségét, hogy az egész világot így magamba zárhassam, ami tulajdonképp a feltétele a tudatrendezésnek.

- Ha bezárnak és egyedül lettél, akkor hogyan?

- Mint mondottam volt, ismerem a hologram jellemzőit. Ha a régészek ennek utána néznének és ennek ismeretében próbálnák értelmezni mondjuk a mezo-amerikai istenekről szóló információkat, nagyot lépnének előre a megértésben. Ilyenekre gondolok, hogy a jelen bármikor átváltozhat múlttá és a múlt bármikor átváltozhat jövővé. Nagyon nehéz meglépni a megértésben azt, hogy itt minden, hangsúlyozom minden az elméből indul ki, pláne ha az ember a valóságban él és így nem tud elérni egy meghatározott tudatszintet.

- Mennyiben lényeges itt a tudatszint?

- Látod az összefüggéseket vagy nem. Érted a nagyobb képet vagy nem. Amit a tudomány csinál, az nagyon lényeges, de mit sem ér a másik fele nélkül. Sajnos az van, hogy akik rendelkeznek a megfelelő tudásanyaggal, nem tekintik magukkal egyenlőnek azokat, akiknél a másik fele van és tulajdonképp ez van fordítva is.

- Miért nem?

- Mert sokat tanultak és dolgoztak, mire eljutottak a hírnévhez. Akiknél a másik fele van, azoknak lehet, hogy még diplomájuk sincs, ugyanis ők is ezt tették a maguk területén, azért nem jutott idejük a papírok megszerzésére. Ők pedig azt mondják, ha a tudásukat megosztanák egy tudóssal, ezek az információk azok kezébe kerülnének, akik pénzemberekként biztosítják a tudósnak a szükséges forrásokat és így rendelkezni is fognak annak eredményével. Itt él egymás mellett két párhuzamos világban a megoldás, amit az a veszély fenyeget, hogy illetéktelen kezekbe jut, akik rendelkeznek azokkal az anyagi erőforrásokkal, hogy aztán bármit megtehessenek.

- De ha a logikád nyomvonalán haladunk, ezek a pénzemberek is azok felé vannak elkötelezve, akik révén ilyen előnyös helyzetbe kerültek és ez fölfelé van a szellemi világ felé.

- Ha a logikám nyomvonalán haladunk, akkor belőlem egy lázadó lesz, aki kétségbe vonja a szellemi világ hatalmát. Ám lázadó nem lehetek, mert egy lázadást le lehet verni és ott is van egy kis bibi, hogy a tudatszintem olyan rangot ad nekem a spirituális térben, ami engem - a kinti értelmezésben - istenné tesz, mégpedig az ő istenükké. Ám én továbbra is az egyéni tudatomról beszélek, amit a mai napig nehezen értenek a kollektívák és egyben része is vagyok olyan kollektíváknak, akik rangban alatt vannak azoknak az isteneknek, akiknek egyéni tudatban az istenükké váltam.

- Ebbe belezavarodtam.

- Nem vagy egyedül, így van ezzel minden kollektíva. Erre az a megoldás, hogy leválok minden kollektíváról és a hasonló emberekből, illetve lényekből létrehozok egy újat. Ám ekkor olyan helyzet áll elő a Szíven, mintha elvágnám a szívkapcsolatot, amit érzelmileg nagyon rosszul viselnek. Nem beszélve arról, hogy itt olyan szívmegszállás is van, amin keresztül energialopás zajlik nagyüzemben, ők pedig erről a bevételről nem akarnak lemondani. Lépésről lépésre haladok, amiben minden félnek megvannak a maga lépései, amik egyre nehezebben megoldható helyzetet teremtenek. Ha mindenki szempontjait figyelembe kell vennem, eljutok oda, amiről az imént beszéltem, hogy az egész világ bennem lesz, ami tulajdonképp a tudatrendezés feltétele is.

- Hogyan valósul meg ez a tudatrendezés?

- Az emberi agy racionális agyféltekéjén, aminek eredményét áttükrözöm a másikra.

- Akkor az egész világ egy darab emberben lenne? Hogy van erre kapacitásod?

- A kutatások szerint az átlagember agyának csak 4%-át használja. Én nem vagyok átlagember. 20 éve foglalkozom csak ezzel és ezt úgy értsd, hogy 0-24-ben csak ezzel.

- Mi a célod?

- Először is annak tisztázása, hogy a szellemi világ valóban felsőbbrendű-e. Aztán az, hogy mennyiben tekinthető normálisnak vagy helyesnek a fizikai világ ilyen mértékű leuralása. Számomra egyáltalán nem normális az, hogy itt embertömegek térdepelnek és könyörögnek olyan lények felé, akikről semmit sem tudnak. Persze értem én a hit jelentőségét és erejét, meg annak a társadalmakra gyakorolt hatását, de az egyházak akkor is földi hatalmi intézményrendszerek, ha a lélekről beszélnek. Pont itt is van az egyik fő kérdésem, feltétlen szükségesek-e ők ahhoz, hogy valaki a spiritualitás útjára lépjen? Amiben ez a bolygó különleges, hogy itt létezik olyan, hogy 'egyéni út', bár külön erre szakosodott csoportok vadásznak az ilyen emelkedőkre, nehogy egy új Buddha (vagy Mohamed vagy Jézus) bukkanjon fel és az idegen jelenlét egyik fő célja is az, hogy ezekhez az energiákhoz hozzájussanak, amivel fenntarthatják az intézményrendszereik hatalmát.

- Nálad mit értek el?

- Egyszerre sokat és semmit. Még az előtt elkaptak, hogy nekikezdtem volna a meditációimnak és megszálltak, ám ez számomra eltűnt, ahogy a mélytransz tartományba értem. Az hamar kiderült számukra, hogy velem probléma lesz, ám energiákkal megkötöttek és megnyugodva látták, hogy csendben üldögélek, az energiáimat tovább lopták. Szerintem hatalmas baklövést követtek el azzal, hogy a behódolásomra várva elzárták előlem a bevételeket, ugyanis ezzel rákényszerítettek a visszatérésre egy olyan világba, ahol mindenhez pénzre van szükség. A mélytranszban felfüggesztettem a munkát és megkezdtem a folyamatot, amit tovább nehezített, hogy ehhez saját spirituális platformot kellett létrehoznom, ami egy éveket jelentő lassú folyamat. Onnan tudtam, hogy a határra értem, hogy újra elkezdtem érezni magamon ezt a megszállást, számukra pedig a szőnyeg alá söpört probléma ismét felbukkant.

- Ha senki sem érti az egyéni tudatban emelkedésedet, amivel az ő hitük szerint az istenük lettél, de kollektív értelemben a beosztottjuk vagy, ezen hogyan lépsz túl?

- Még nem tudom. Ha tudnám, ők is tudnák, mert a kollektív csatornán folyamatosan figyelnek. De még a mélytranszban kifejlesztettem jópár technikát és ezeket alkalmazom. Hogy sikeresek, azt abból tudom, hogy a kezdeti arrogáns, cinikus nagyképűséget már felváltotta a megegyezni akarás, legújabban pedig már mesés gazdagságot, meg arany életet ígérnek.

- Miért nem fogadod el?

- Miért fogadnám el a tolvajoktól a tőlem rabolt értékek töredékét és tartanám fenn azt a világot, amit alapjaiban akarok megváltoztatni?

- Miért?

- Mert így már a rangomhoz méltóvá kell tennem. Azaz isteni szintre kell vinnem ezt, ami itt körbevesz. Olyan okokból, amik megértése meghaladja ezek szintjét.

- Mármint a Földet?

- A multiverzumot. De ez csak egy szintje, a régi világ is megmarad egy alsóbb szinten. De ezt, amiben élek, testre kell szabnom.

- Hova?

- Az Ég az a Föld, ahol nem könyörögnek fölfelé.