Spirituális harc

 

- Mit látsz ilyenkor?

- Semmit.

- Semmit?

- A spirituális látás nem egyenlő a vizuális látással. Akkor sem, ha azon a harmadik szemet értjük.

- Akkor hogyan harcolsz?

- Mint a masszőr abban a Kitano filmben, persze az elmémmel.

- De látni abszolút semmit sem látsz?

- De látok, ám az még egy mester számára sem lenne értelmezhető. Amit látok, arra azt mondta találóan valaki, amikor erről beszélgettünk, hogy akkor én tulajdonképp a matrix kódokat látom. De ha értelmeznem kellene, akkor azt mondanám, hogy látom az angyalokat.

- Hogy néznek ki?

- Forgó energiagömbök. Harc közben kijön belőlük egy kis energiagolyó és vissza is az megy tőlem.

- Miért kell angyalokkal harcolni?

- Ha meg akarod tartani ezt a világot, el se tudod kerülni. Persze nem így kezdtem, hogy angyalokra akarok lőni, de mint minden, menet közben jött.

- Miért?

- Egyáltalán nem olyan jó fejek, ahogy azt az emberek vallásosan hiszik. Főleg úgy nem, hogy nem ismernek vagy mást értenek egy csomó fogalmon, mint mi. Ilyen például a szövetség, amin mi két autonóm fél együttműködését értjük egy azonos cél érdekében, ők pedig valami olyasmit, hogy te önként akarsz az ő rabszolgájuk lenni csak az ő céljaik érdekében. Az ellentmondást nem tűrik akkor sem, ha csak kérdezel. Óhatatlan volt az összecsapás, amin azért nem kicsit meg is lepődtek. 

- Mi abban a jó, ha ilyet teszel?

- A másik lehetőség az, hogy vég nélküli szélmalomharcot vívok az embereikkel, akik többnyire mestereknek nevezik magukat.

- Te nem?

- Mondtam, hogy azonos fogalmak alatt akár teljesen mást is érthetünk. Szerintem a mester egy képességeiben és személyiségében alkalmas ember, de a második elég macerás dolog, nincs is rá az angyalaik részéről igény. Az első meg hamar megvan, ha megkapják a szükséges beavatásokat.

- Miért nincs?

- Ők a személyiséget azonnal megszüntetik. Azért nem látszik, mert az ember a megszállót önmagaként érzékeli. Aztán ami a helyére kerül, az lenne az angyal. 

- Ez mindenkinél így van?

- Attól függ, milyen tudatszinten vagy. A hétköznapi ember szintjén valószínűleg azt nevezed belső vívódásnak, amikor igyekszed önmagadban legyőzni a seggfej énedet, aki szerintem maga az angyal. Aztán ahogy egy mestertől kapsz egy beavatást, úgy erősödik ő és gyengülsz te, mint egyén. Nálam ez a spirituális mutáció valószínűleg ekkor jött ki, amikor valahogy nem gyengült az egyén részem.

- Tehát te vakon harcolsz? Nem is látod az asztrálsíkot?

- Időnként igen, de csak pillanatokra. Az asztrálsík is ugyanolyan illúzió, mint a fizikai, csak más rendszerű. Amúgy mindenki lát ilyesmiket, aki már álmodott alvás közben, ugyanis ilyenkor nincs bekapcsolva a rációd. Volt, hogy angolul kellett beszélnem és ugye angolul a racionális agyféltekémmel tanultam, ki is estem az álomból.

- Az álmoknak mennyi köze van a spiritualitáshoz?

- A spirituális valóságokat én álomvilágoknak nevezem. Egy átlagember ébren nem érzékeli. A harmadik szem létezésére az álmok amúgy a bizonyíték, mert nincsenek nyitva a szemeid, mégis látsz képeket.

- Minden angyal seggfej?

- Nem. De a seggfejeknél van valamiért a hatalom. Amin én szeretnék változtatni.

- Hogyan?

- Elég jól haladok. Úgy, hogy menet közben jövök rá, hogy hogyan.

- De lehet velük beszélgetni is?

- Igen, az Erő nyelvén. Különben már azzal is bűnt követsz el, ha megszólalsz és előtte nem kérdeznek. Tényleg bámulatosnak tartom azt, mennyire távol állnak egymástól az angyalképeitek és az angyalok.

- Hogyhogy nem lettél hívő?

- Nem másoktól hallottam, kiben és miben kellene hinnem és amit láttam, abban nehéz hinni.

- Miért?

- Te tudod, hogy ott vannak a kollégáid a munkahelyeden vagy hiszed? Azért hiszed az angyalokat, mert nem látod őket. Ami amúgy nem igaz, mert ha látod, azt nem hiszed, hogy ők angyalok. Ennek oka a 3D fizikai sík, ahol ha angyalként jelennének meg, azt nem képesek megtenni. Csak emberként tudnak megjelenni úgy, hogy tőled függ a dolog, mikor vagy azon a tudatszinten.

- Ezt kifejtenéd?

- Ha mondjuk betépsz és odajön hozzád egy hajléktalan, az jó eséllyel egy angyal lesz... akkor.

- Az egyházak erre mit mondanának?

- Fogalmam sincs, kérdezz meg egy papot.

- Te nem beszéltél erről egy pappal?

- Egyszer lehet, hogy fogok. Szerintem ő oda mer majd menni Sátánhoz, ha máskor nem, az osztálytalálkozónkon. Amit biztos nehéz lesz Fönn megérteniük, hogy mi az. Ugyanis ez nem vallási iskola volt, hanem általános.

- Hogyan jellemeznéd a spirituális mutációdat?

- Volt egy katonatársam, igen, én még pont beleestem, szóval az arc egy igazi őserő volt, bárkit levert szkanderban. Valaki mesélte, hogy látta, hogy eldobott egy motort és a motor felfelé szálló ívben indult el a levegőben. Na ez a fickó fehér övvel indult el a judo versenyen, előtte elmagyarázták neki a judo alapjait és megnyerte a versenyt egy darab technikával, amit mindenkin megcsinált. Ezzel Japánban is versenyt nyert volna, mert nyújtott kézzel emelt fel mindenkit a levegőbe, majd a hátukra dobta őket és ippon. Na ilyesmit tudok én is, csak az elmémmel. De mivel szeretek technikás is lenni, közben fejlesztgetek mindenféléket.

- Mondasz egyet?

- Úgy hívom, hogy Karaktergyilkosság Pro.

- Ez mit tud?

- Maradjon homályban, mert még biztosan állok harcok előtt és nem szeretném lelőni a poént is.

- Kezdő harcosoknak mit javasolsz?

- Nem kell feltétlen mindent azonnal tudni és azonnal megérteni. Én például sosem tudtam, épp kivel harcolok, mert engem az sose érdekelt, kinek mi a híre csak az, mit mutat velem szemben a csatamezőn. A másik ehhez köthető tanácsom az, hogy itt bazi nagy a megtévesztés és jobb inkább semmit sem elhinni senkinek.

- Milyen vakon harcolni?

- A Kitano filmben lévőt biztosan kevesen értették meg igazán, én ezek egyike vagyok. 

- Nem akarod visszaszerezni a látásod?

- Látok én és amit látok, az nekem pont elég. Meg aztán van még egy előnye, aki látta a Hollywood Ending című filmet és itt arra a jelenetre gondolok, amiben nem kellett a kispárna. Mert a nőket előszeretettel használják, de beszéltem már olyan nővel, aki szerint a férfiakat is. Vakon meg nehéz, mert ha nem történik meg fönn, lenn se fog. Bár most végzek egy érdekes kísérletet, hogy ez fordítva legyen.

- Mármint az történjen Fenn, ami történik Lenn?

- Nehéz is annak élete, aki tudományos szemmel van jelen a spiritualitásban, mert állandóan akadékoskodnak ezek és így az állandó harcokkal zavarják a kísérleteimet.

- Nehéz eldönteni, hogy mikor szórakozol és mikor beszélsz komolyan.

- Elég vicces alkat vagyok és mi van, ha ezek nálam egyszerre mennek? Így született sok kedvenc szlogenem is, például a halálkutatásé. Aki istent tudományos szemmel kutatja, az nem áll meg az első piros lámpánál. Jobb, ha tőlem tudjátok meg, hogy a másodiknál se.

- Mire jutottál?

- Röviden, tömören és érthetően?

- Jó lenne.

- Itt mindenki csak hisz valamit és feltételezésekre alapozza hitét.

- A vallásokra gondolsz?

- Rájuk is.

- De létezik?

- Ha már érted a fogalmat, akkor biztosan. Amúgy ez filozófiai kérdés, ki mit tekint annak.

- Hogyhogy ha már értem, akkor létezik?

- Mert definiálni tudod és a hiteddel vagy a nemhiteddel már létrehoztad magadnak.

- Te hogyan indultál ennek a kutatásnak neki?

- Magának az ezotériának indultam így neki. Nincs arra bizonyíték, hogy létezik, de arra sincs, hogy nem létezik. Ez nem ateizmus, hanem tudományos szemlélet. Én nem tagadom, csak nem zárom ki létezését.

- Miket tudsz te?

- A gond vele az, hogy sem a tudomány, sem az áltudomány, sem a vallás nem tartanak ott, hogy megértsék. De az áltudományok állnak megértésben hozzá a legközelebb.

- Példát mondasz rá?

- Amit hiszel, neked az van. Ezzel gyógyítani is lehet, amire azt mondja a tudomány, hogy ez színtiszta kóklerség. Pedig tudományosan is van magyarázata, a holografikus világ elmélet által. Csak még nem született olyan elme, aki átlátná az összefüggéseket.

- Te nem látod át?

- Nem vagyok amerikai.