Hit és Tudás
A világban elfoglalt pozíciódat ez a két dolog határozza meg. Mit tudsz és hiszel a világról. Ha bármelyik változik, a világnak is oda kell érnie, tehát az átíródás érzetre nem azonnal történik meg. A mélyben az új információknak be kell épülnie, rögzülnie kell és kölcsönhatásba kell lépnie a többi elemmel, ami nem azonnal történik, ezért addig állandóan kételkedni fogsz. Ezt a kételyt kell tudnod lekezelni, mert ez is egy hit, ami akár ellentétes hatást is kifejthet.
- Mi a hit?
- A ráció felől megközelítve a hit a nem tudásból eredő feltételezés.
- Az intuíció felől akkor mi?
- Az intuíció felől megközelítve hit a világ befolyásolására tett kísérlet, ami töltést ad a szándéknak, de nevezhetjük álomnak is.
- Mi a tudás?
- A tudás a ráció felől megközelítve a lehetőségek elérhetőségének jelen képessége.
- És az intuíció felől megközelítve?
- A tudás az intuíció felől megközelítve az álomnak a bizonyítékokra korlátozása.
- Ha az ember felváltva használja a két agyféltekéjét, melyik lenne az ideális?
- Az egyszerre használat lenne az ideális, ám ide csak komoly önfejlesztés során lehet eljutni. Erre még a beavatott emberek sem képesek, ugyanis aki képes rá, az elmondhatja magáról, hogy isteni képessége van. Ha az ember ezeket felváltva használja, az állandó belső vívódást jelent. Ezért minden ember célja a hitének és tudásának megerősítése, ami nem könnyű, mert ezek egymással ellentétes hatásokat generálnak.
- Neked hogy sikerült?
- Ha megnézel egy régi TV-t, a képernyőn lévő mozást stabilnak látod, ám ha félrenézel, látod a villódzást. Amikor feltalálták a 100Hz-es tévét, már félrenézve is stabil volt a kép, de attól még villódzott, csak sokkal gyorsabban, a szem általi érzékelhetőségen túl. Aztán jöttek az új technológiák olyan gyorsan, hogy egyet pislogtál és már elavultak. Nekem hasonlóképp sikerült, hogy fejlesztgettem és új technológiákkal jöttem elő.
- Ez mit jelent? Valójában nem is egyszerre használod?
- Egy időben így volt, ám sikerült elhitetnem, hogy egyszerre történik.
- Miért?
- Ez egy színfalak mögötti háború, ahol úgy is lehet hatalmat szerezni, hogy egyszerűen ráhangolódsz a célpontra és annak minden tudása a tiéd lesz. Az egyik trükk ezzel szemben az elhitetés.
- Mi történik, ha valaki valamit elhisz?
- Amit hiszel, neked az van. Ez tulajdonképp ennek a holografikus videojátéknak, amit te a mindennapi életednek látsz a kulcsa.
- Akkor az ateista mit csinál? Önmagát korlátozza?
- Az ateista hite, mert a nemhit is egy hit, arra jó, hogy képes megtörni az álmot, így védettséget szerez a mágiával szemben.
- Mi a mágia?
- Az emberek gyakran keverik az ezotériával. Ezotéria az, amikor önmagadban önmagadat vizsgálod. A mágia pedig az, amikor önmagadban másokat vizsgálsz.
- Ha mindenki egy 'másik te', ahogy ezt állítod, akkor a kettő nem egy és ugyanaz?
- Kezdő szinten biztosan nem. Az egyéni tudat célja a kollektív tudattal történő egyesülés, amit más szóval megvilágosodásnak neveznek. Végeztem bizonyos kutatásokat a kollektív tudat szemszögéből és arra jutottam, hogy az ő megvilágosodásélménye ennek ellentéte lehet, vagyis az egyéni tudatban megjelenés.
- Akkor az, aki egyéni tudatban keresi a megvilágosodást, ezek szerint már elérte és amit tesz, az tulajdonképp egyfajta visszafejlődés?
- A világ tele van hibákkal. Az egyik ilyen, hogy nem megvilágosodva születünk. Ám ez közel sem biztos, hogy hiba, ha belegondolsz abba, mi lenne, ha születésedkor már mindent tudnál. Ha én születésemkor mindent tudtam volna, sosem jut eszembe a fejlesztés. Ami onnan nézve kísérlet a nagy számok törvényével, hogy egyszer majd valakinek sikerül rájönnie olyan problémákra, amikre így a megoldásokat is megkeresheti.
- Te mit hiszel és mennyit tudsz?
- Önmagamban hiszek és az általam elvégzett munkában, annak minőségében. Tudni pedig semmit sem tudok.
- Azért ezt nehéz elhinni ilyen beszélgetések után.
- Én valójában csak elhitetem veled, hogy tudok.
- Ezt nem értem és kezdek ettől kicsit ideges lenni.
- A ráció egyik tulajdonsága, hogy mindent azonnal meg akar érteni. Nagy lépést teszel előre, ha erről lemondasz.
- Miért?
- Egyrészről ezek olyan összetett dolgok, amiket ha azonnal meg akarnál érteni a megfelelő felkészültség nélkül, bele is őrülnél, mert nem bírná el az agyad. A másik már szakmai terület, mert a gondolatolvasókkal és tudásmásolókkal szembeni egyik taktika az, ha nem tudsz semmit.
- De te nem mondhatod azt, hogy nem tudsz semmit, amikor olyan dolgokat mondasz és olyan érthetően, amire még nem volt példa az írott ezoterikus irodalom történetében.
- Elismerem, hogy tudok olyan dolgokat, amiket nehéz megfogalmaznom. Megérteni úgy lehet, hogy te ezt csak úgy tudod elképzelni, hogy a tudás nálam van valamelyik zsebemben. Amikor a gondolatolvasók és tudásmásolók megtalálnak, akkor ők a zsebeimben kutakodnak és nem találnak semmit. Azért nem, mert nem látják körülöttünk a falat, ami tele van könyvespolcokkal. Amikor tőlem ilyeneket látsz, én csak előveszem a szükséges könyveket és abból felolvasok részeket. Amit tudok az, hogy ezekből a részekből érthetően beszélek úgy, hogy van benne rendszer.
- Akkor a gondolatolvasók mit olvasnak nálad?
- Vagy a saját gondolataikat, vagy valami kamut, ami már az egyik fejlesztésem ezekre az esetekre. A saját gondolataik legtöbbször csak olyan hitek, amik félelmeken és egyéb feltételezéseken alapszanak. A kamu pedig részemről harci cselekmény és célja a másik manipulálása.
- Hogyan kell gondolatot olvasni?
- Gondolatot csak úgy tudsz olvasni, ha neked nincsenek saját gondolataid, mert ha vannak, akkor azok keverednek egymással és nem kapsz tiszta képet. Olvasni pedig úgy tudsz, hogy az üres fejedben megjelennek a célpont gondolatai.
- Ezt nem értem elsőre.
- Szerinted amikor ezeket olvasod, akkor kik beszélgetnek? Mert azt mondaná erre egy avatatlan szem, hogy ez a barom önmagával beszélget. Én meg erre azt, hogy ez az írói stílusom. De ezek valójában létező beszélgetések létező emberekkel, akik amúgy ti vagytok, az olvasók és azért vagyok ilyen jó, mert amikor olvasod, már a saját gondolatban feltett kérdéseidet olvasod. Én ezeket szelektálom és verbális formára alakítom.
- Hogyan, ha később olvasnak, mint amikor ezeket leírod?
- Te 3D-ben olvasod, én pedig XD-ben írok.
- A tudásmásolók nem tudják ezt a tudást lemásolni?
- Dehogynem. Mind le is másolja, csak nem fér hozzá, mert nem elég jó hozzá az agyuk. Ezért érzi mind azt, hogy 'ez az ember nem tud semmit'.
- Ha ez a tudás ott van náluk, előbb-utóbb valamelyik rájöhet a nagy számok törvénye alapján, nem?
- Ha rájön, arra is rá fog jönni, mekkora majmoknak dolgozik, hisz ekkor már fejlettebb lesz az agya. Látni fogja azt is, hogy ő eddig mekkora ribanc is volt, hogy a pénzért majmok rendelkezésére bocsátotta azt, ami pénzben kifejezhetetlen. Ezt teszi amúgy minden tudós minden nap. A majmok pedig a titoktartási megállapodással biztosítják be hatalmukat fölöttük.
- Kik a majmok?
- Elfogadom, hogy ez sértő egy holo sapiensre, ezért új szót alkottam az alacsonyabb látószögű, másokon uralkodni akaró emberekre és ez lett a mayom.
- Te nem vagy mayom?
- Nem akarok másokon uralkodni, de mindig lehetek alacsony látószögön. Például egy matematikus szemszögéből, aki azt látná, hogy már a másodfokú egyenletre sem emlékszem.
- Miközben holoprogramozónak adod ki magad?
- Ahhoz nem kell a matematika, csak precíz álmodás.
- Vagyis mágia.
- Ami nekem lehet ezotéria, ha meg van hozzá a tudatszintem.
- Mi az ezotéria?
- Ha egy hologramos papírlapról ollóval levágsz egy kis darabot és azt lézerfénnyel világítod meg, nem a kis darabot fogod látni, hanem a teljes képet kicsiben. Ha önmagadban vizsgálod önmagad egy pici szeletét és azt megvilágosodott fénnyel világítod meg, az egész világot ott találod magadban. Az ezotéria célja, hogy ezt az utat megtaláld.
- Akkor a tudásod tulajdonképp mi?
- Olyan, mintha tudnék olvasni az analfabéták közt.
- Istenben nem hiszel?
- Úgy érted a te istenedben? Amikor azt sem tudod mi a különbség Isten és az Úr között? Képzeld, amikor más galaxisokkal gondolatkommunikáltam, alig értette valaki az 'istenfélő ember' fogalmát, mert nem tudták elképzelni azt, hogy ki az, aki fél istentől. Te meg tök természetesnek veszed. Szóval engem kérlek ne próbálj megtéríteni.
- Különben mi lenne?
- Volt, hogy az utcán megállítottak ilyen emberek és megpróbálták. Eljött az az idő, amikor nem mentem szó nélkül tovább, hanem leálltam velük beszélgetni. Feltettem pár kérdést, aminél azonnal érezni lehetett, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban, pláne az olyan válaszok után, hogy 'mert benne van a Bibliában'.
- Mi van, ha egyszer lelőnek?
- Lelőttek már csomószor. Ne az 'egy valóság' hitében gondolkozz.